A hímzés alapvető helyet foglal el az ukrán dekoratív művészet között. Időszámításunk előtti 2. század idejére nyúlik vissza az ukrán hímzésművészet.
A szkítakori díszítő- és iparművészeti alkotások képei bizonyítják, a hímzett ruhák ősi eredetét Ukrajna területén.
Az első hímzőiskolát Hanka, II. Volodimir Monomah, a Kijevi Rusz nagyfejedelmének nővére alapította, ahol a lányok arany és ezüst szálú fonallal tanultak hímezni.
A XV. század idejéből származnak azok a feljegyzések, ahol az utazók említést tesznek az ukrán hímzett ingekről.
Napjainkban is viselik azokat a visivánkákat, melyek a XVII-XVIII. századból valók.
A hímzett ing - visivánka kivarrásánál meghatározó szempont a színválasztás. Minden szín sajátos jelentéssel bír.
Piros - szerelmet, fényt, küzdelmet jelent;
Fekete - szomorúság, boldogtalanság, bánat;
Zöld - tavasz, megújulás, élet stb.
A ruhadarabokra hímzett Nap és Föld motívumok, az ukrán emberek érzéseit, az élővilághoz való mély tiszteletét, a természethez való viszonyát, hozzá való alázatát igazolja.
Az ukrán visivánka nemzetünk szellemi és anyagi fejlődésének eredménye. A hímzés az ukrán emberek gondolatait és hangulatát, környezetének szépségét, sokszínűségét és gazdagságát, a szebb jövőben való hitét, reményét, tükrözi a vásznon való megjelenítés.
Mostanság a hétköznapi öltözéken is egyre gyakrabban visszaköszön a kézzel vagy géppel hímzett minta, melyet egyaránt büszkén és öntudatosan hordanak egyaránt a fiatalok és az idősebbek is. A hímzés és a csipke az ukrán asszonyok művészi ízléséről, művészi tapasztalatairól tanúskodnak. Mesterség, hagyomány, mely nemzedékről nemzedékre száll. A hímzett ornamentumok régiók szerint változnak. Napjainkban már nem csak ingen, hanem más ruhadarabokon, pl. szoknyán, kabáton is feltűnnek a visivánka motívumai. Az ukrán nép szimbólumnak tekintette a népi viseletet, mely átsegítette az évszázados szenvedéseken. A nemzeti identitás, a nemzethez való tartozás, a hazafiság, a hazaszeretet köszön vissza ezeken a jelképeken.
Manapság egyre divatosabb a visivánka viselése, hordása. A hímzés technikája fejlődik, új minták, díszítő elem jelennek meg a különböző ruhadarabokon.


