A holodomor - éhhalál (1932–1933) Ukrajna történetének legtöbb emberáldozattal járó katasztrófája. Halálos áldozatainak számát 7 és 10 millió közé teszik, amiből 3 millió gyermek volt. A katasztrófa része volt a nagy szovjet éhínségnek, amely a Szovjetunió más részeit is érintette. A holodomor nevet kimondottan az ukránok által lakott területeket sújtó éhínségre használják. 

A történelmi megpróbáltatások sorából kiemelkedik a Holodomor, a szovjet hatalom kísérlete, amely a kiéheztetés által próbálta megtörni az ukrán népet. Nem véletlen, hogy a sztálini terror az ukránokat nézte ki első számú ellenségéül, hiszen az ukrán büszke és szabadságszerető nép, ami veszélyt jelentett a Szovjetunióra. A szovjet hatalom el akarta pusztítani az ukrán nemzettudatot, a független parasztságot, ezáltal szolgasorba taszítva egy egész népet. Ukrajna a '90-es évekre kivívta függetlenségét; ma önálló ország, amely joggal reménykedhet egy boldogabb és kevesebb megpróbáltatást hozó jövőben.

A történészek többsége ma már egyetért abban, hogy az éhínség fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista diktátor Sztálin vezette szovjet kormányzat tevékenysége volt. 2006. november 28-án az ukrán parlament törvényt fogadott el, amely szerint a mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt. 

A magyar Országgyűlés 2003. november 24-én fogadott el az 1932-33-as ukrajnai éhínségnek emléket állító határozatot.

2015. április 9-én jogszabályban tiltotta be a bűnösnek minősített kommunista rezsim jelképeinek használatát, valamint a kommunista ideológia terjesztését.

Ezen a gyásznapon Ukrajna Nyíregyházi Konzulátusa és a Nyíregyházi Ukrán Önkormányzat egybegyűltjei szentmise keretén belül emlékeztek meg e szomorú eseményről. Majd szigorúan a járvány szabályait betartva, csendes gyergyagyújtással hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt.