1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt. Az erőltetett iparosítás, a valóságtól elrugaszkodott első Ötéves Terv, a mezőgazdaság szétverése, a kulákság kikiáltása a nép ellenségének, egy aszályos időszak – a gabonatermés szinte teljes pusztulása, összeségében -  éhínséghez vezetett.

Több millió ukrán életét követelte a holodomor -  éhínség, mely 1932-ben kezdődött, és 1933-ban csúcsosodott. Különböző becslések 7-10 millió közé teszik a holodomorban meghaltak számát, mely közül legalább egymillió tíz év alatti gyermek volt.

Az ukrán történészek többsége szerint az éhínség fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista diktátor, Sztálin vezette szovjet kormányzat tevékenysége volt.

„Hogyan történhetett ez a pusztítás, és miért? Ezt soha nem fogjuk megérteni. Soha nem fogjuk tudni elfelejteni. Soha nem fogjuk tudni megbocsátani” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök. Továbbá emlékeztetett arra, hogy minden év novemberének utolsó szombatja az ukrán éhínség emléknapja.

Ukrajna folyamatosan arra szólítja fel a világ országait, hogy ismerjék el népirtásnak a sztálini rezsim alatt, 1932-33-ban lezajlott ukrajnai holodomort, azaz a mesterségesen előidézett nagy éhínséget.

Egyre több ország ismeri el a holodomort népirtásnak. A magyar Országgyűlés 2003. november 24-én fogadott el az 1932-33-as ukrajnai éhínségnek emléket állító határozatot.

Oroszország a mai napig tagadja, hogy a holodomor szándékos népirtás lett volna.

Azt a hagyományt, miszerint az éhezők emlékének a tiszteletére gyertyát gyújtanak az otthonok ablakaiban, 2003-ban kezdeményezte James Mace, az 1932–1933 közötti éhínség kutatója.

A mai emléknapon egyidőben Ukrajna Magyarországi  Nagykövetsége, Ukrajna Nyíregyházi Konzulátusa és a Nyíregyházi Ukrán Önkormányzat valamint a tiszteletbeli konzulátusok egybegyűltjei csendes főhajtással, koszorúzással emlékeztek az áldozatokra.